Fejlesztő módszerek

Annak ellenére, hogy magyarországi szakemberek többnyire pedagógiaként, némely meghatározása szerint pedig ezen belül is  reformpedagógiai irányzatként határozzák meg, a publikációk jelentős hányadában módszerként, művészetpedagógiai módszeregyüttesként jelenik meg. Valemennyi megközelítésmód megegyezik azonban abban, hogy középpontjában a cselekvésen, ezen belül is elsősorban a dramatikus cselekvésen keresztül megvalósuló tanulás áll.
Kaposi László definíciója szerint: a dráma olyan csoportos játéktevékenység, amelynek során a résztvevők képzeletbeli (fiktív) világot építenek fel, majd ebbe a képzeletbeli világba szereplőként vonódnak be. A fiktív világon belül ugyanakkor valós problémákkal találkoznak, s ezekből a találkozásokból valós tudásra és tapasztalatra tesznek szert. Annak ellenére azonban, hogy a dráma a színház eszköztárát alkalmazza, a drámapedagógiai tevékenység a nevelés folyamatát hangsúlyozza, amelynek nem feltétlen velejárója a résztvevők által közönség előtt bemutatott előadás.
 
Vannak zeneovódák, ahol ezt a módszert alkalmazzák. 3-6 éves korig a zenei képességfejlesztést, a mondóka és daltanulást kötik össze a drámapedagógiával. Ritmushangszereket, jelmezeket, különböző kellékeket alkalmaznak, egy-egy témához, pl. télapó, karácsony, ősz, tavasz, állatok. A gyermekek kedvelik, aktív résztvevői lesznek a foglalkozásnak, könnyebben tanulják meg a dalokat, mondókákat, ha cselekvéshez van kötve.

Kukkants be ide / szintén az Én blogom /:

www.kreativjatekok.blog.hu

Thomas Gordon kaliforniai pszichológus, aki negyven évvel ezelőtt fedezte fel, hogy nemcsak a pszichoterapeuta beszélgethet gyerekekkel úgy, hogy azoknak tényleg legyen kedvük mesélni, hanem ez megtanítható a szülőknek is. Így kezdődött. Azóta harmincnégy országban, húsz nyelven tanítják tréningjeit.
A legelső - a szülőknek szóló - tréning után megszületett a tanároké, aztán a tizenévesek nem kevésbé fantasztikus programja, és van egy nagyszerű női hatékonysági tréning is. A tanfolyamok általában 30 órásak.
Mi is az a GORDON-MÓDSZER?
Az utóbbi években sokféle személyiségépítő tréning hódította meg a magyar közönséget. Mintha egyre kevesebben nyugodnának bele abba, hogy fejlődésük huszonévesen lezárult volna. Mit nyújt a továbblépni kívánóknak a Gordon-tréning, melyről 1987 óta hallani itthon?
Eszközt elsősorban kapcsolati nehézségeik megértéséhez és megoldásához. A Gordon-módszer nem csodaszer, nem akaraton kívül - vagy akár
erőfeszítéseinktől függetlenül - hat. Gordon elképzelése az emberi kapcsolatokról nagyon egyszerű.
Először is három alaphelyzet felismerését tanítja meg. Vannak gondtalan időszakok, ezek jó alkalmak a kapcsolat „melegítésére”, de bárki által megtanulható készségeket tanít a „Te problémád”, az „én problémám” és a „mi problémánk” helyzetekre is.
Amikor ugyanis bármelyik félnek gondja van a másikkal, hagyományos megoldásaink majdnem mindig a probléma mélyítése felé sodornak. Vagy legalább is megszüntetik az illető beszélhetnékjét. Ha a másiknak van baja, többnyire saját szempontjainkat, kritikánkat, jó tanácsainkat osztjuk ki, vagyis „elvesszük a labdát” a másiktól. Ha pedig mi érezzük rosszul magunkat, akkor azonnal a másik embert kezdjük hibáztatni, értékelni, vagy utasítani. A dolog mindkét esetben fordítva működne jól. Erről minden Gordon-tréninget végzett hallgatónk már az első próbálkozásainál megbizonyosodik. A „te problémádnál” akkor segítek igazán, ha nem teszem hozzá saját gondolataimat, hanem meghallgatásommal azt teszem lehetővé, hogy szembenézz a gondoddal és dolgozz rajta, anélkül, hogy figyelmedet elvonná a védekezés. Az „én bajom” esetén pedig azzal nyerhetem meg legkönnyebben az együttműködésedet, ha ítélkezés nélkül elmondom, miért rossz nekem, amit csinálsz: milyen érzést váltottál ki, és mi hárul rám következményként abból, amit tettél.
Dióhéjban ennyi!

Vannak persze kombinációk és „alesetek”, melyeknél Gordon (és a „gordonosok”) tapasztalata szerint más és más eszköz lesz hatékony. Ezeket megtanulni pedig csak azért nehéz, mert pontosan az ellenkezőjére vagyunk tanítva, generációk óta. Ezer apró rádöbbenés, érzés-felidézés, saját élményt feldolgozó gyakorlat segít a tréningen felismerni, hogy itt nem pusztán beszélgetési technikát tanulunk, hanem egy gyökeresen más kapcsolati szemléletet. A végeredmény pedig a harag, sértettség és önutálat felszámolása a fontos kapcsolatainkban. Ütközéseinknél ugyanis nem lesz többé vesztes: nem maradok alul, de nem is gyűrök le senkit. Ez nem puszta ígéret. Pontosan annyira beteljesül, mint az, hogy ha valaki megtanul angolul, azt többé nem lehet angolul „eladni”. Emellett nemcsak a közeli kapcsolatok simulnak, hanem általában is javul az illető fellépése, kevesebb lesz a konfliktusa, s azt a keveset is jobban tudja kezelni. Ez érezhető a családi és a munkakapcsolatokban csakúgy, mint a futó ügyek intézése közben.

A program nem csak olvasás "tanításából" áll, része még a velünk született mennyiséglátás fejlesztése is, de mutathatunk gyermekünknek különböző képeket az általános műveltség fejlesztése céljából, illetve felhasználhatjuk az előzőeket idegen nyelv tanítására, hasonlóan játékos formában.

Ez nem iskola, nem oktatás. Ez nem egy merev módszer. Szabadon változtatható, a gyermek és a szülő igényei szerint. Itt nincs diák és tanár. Csak a gyermekét szerető szülő és a szülővel játszani szerető gyermek. Játék, jókedv, és mellesleg tanulás. Értelem és érzelmi intelligencia fejlesztése. Akár nyelvoktatás is. És a tanulás megszerettetésének életre szóló ajándéka. Mindez nem több, mint napi 10 percben.

A világon több tízezer szülő alkalmazta és alkalmazza ezt a módszert. (Érdekes, hogy itt, Magyarországon korábban nem is lehetett hallani róla, vagy nagyon keveset.) Több mint 40 éve létezik; a könyv, mely eredetileg angolul íródott, 5 millió példányban kelt el eddig, és 22 nyelvre fordították le.

A módszer kifejlesztése Glenn Doman nevéhez fűződik, aki 1955-ben létrehozott egy intézetet az Egyesült Államokban, azzal a céllal, hogy sérült gyerekeken segítsen. Operáció helyett munkatársaival arra törekedett, hogy megismerjék az agy tényleges működését. Rájöttek arra, hogy az agy fejlődése szempontjából létfontosságúak az olyan alapvető mozgásformák, mint a kúszás vagy a mászás. Ha ezt az egészséges gyerekek valamilyen ok miatt (pl. kulturális, környezeti stb.) nem végezhetik, fejlődésük éppúgy lemarad, mint sérült társaiké, illetve később tanulási zavarral fognak küzdeni. Munkájuk során olyan egyszerű módszereket fejlesztettek ki, melyek alkalmazásával a sérült gyerekek utólérték fejlődésben egészséges társaikat, sőt, egyre többen felül is múlták őket.

Ennek a programnak része az is, hogy megtanítják a pici gyermeket olvasni.

A baba tulajdonképpen azóta tanul, hogy kibújik édesanyja méhéből. Ha megfelelő kereteket biztosítunk neki a tanuláshoz, és olyan tanulnivalót adunk neki, amely tényleg hasznos, a tanulás játékká válhat, és megváltoztathatja gyermekünk későbbi életét, iskolai előmenetelét, de ami a legfontosabb, a szülő és a gyermek kapcsolatát.

Ahhoz, hogy a módszert megértsük, essék pár szó az agy fejlődéséről. A fogantatás után két nappal már elkülönül az embrióban az agy. A sebesség, amellyel nő, elképesztően gyors, és egyre lassúbb minden nap. Mikor a gyermek megszületik, az agya teljes súlyának 11 %-át teszi ki, míg egy felnőttnél ez csak 2,5 %. Mikorra gyermekünk 5 éves lesz, agyának növekedése 80 %-ban teljes, hat éves korára pedig lezárul. 

Az első pár év döntő fontosságú a gyermek jövője szempontjából. Minden szülő figyel arra, hogy ellássa gyermeke alapvető igényeit, mint az evés, kellemes hőmérséklet, tiszta pelenka és a többiek, azonban keveseknek jut eszébe, hogy korlátlan lehetőséget biztosítson a mozgásra, tapasztalatszerzésre, felfedezésre gyermekének. Pedig bizonyított, hogy ebben az időszakban dől el, hogy felnőttkorában mire lesz képes fizikálisan és mentálisan. A gyermek felfedezi a világot, ha hagyják neki. Agya minden információra nyitott, és mindent magába szív, erőfeszítések nélkül. Aztán hat éves korában elvesszük a kedvét: beiratjuk az iskolába. [...]

A hippoterápia komplex kezelési módszer.

Egy időben tud hatni a

 

• neuromotoros, (idegredszer stimulációja a ló mozgásimpulzusain keresztül)
• szenzomotoros, (érzékelő pályák bejáratása: látás, hallás, szaglás, tapintás, mélyérzékelés
• pszichomotoros területeken, (mozgásos sikerélmény, önbizalom, élő-elfogadó társ, természet közelség )

A hippoterápia komplexitása mellett is – ritka kivételtől eltekintve – szükség van kiegészítő, társterápiára.

A hippoterápia eredményesen kapcsolható a logopédiához, ergoterápiához, neuropszichológiához, hidroterápiához, és nagyban emelheti a klasszikus gyógytornakezelések hatékonyságát.

 

A hippoterápia alkalmazása hasonló az egyéb gyógytornakezelésekhez. Hippoterápiában járatos orvos indikálja.

Kórképektől függően alkalmazható:

 

• kúraszerűen (pl.:15 alkalom, heti 2-3x)
• folyamatosan (pl.: heti 1-2x, állapotfenntartás céljából)

Mindkét esetben szükséges a terápiás célnak megfelelő társterápia jelenléte.

A hippoterapeutának  lovas képzettséggel kell rendelkeznie, hiszen ő felel a terápiáért, a biztonságért, neki kell tudnia eldönteni, hogy egy ló alkalmas-e terápiára, a mozgása megfelelő-e és a terápia során irányítania, esetleg fegyelmeznie kell a lovat. Ismernie kell a ló mozgását, annak hatásait, a páciens (kórképektől függően) erre adható reakcióit, szükség esetén ezt befolyásolni, változtatni, hiszen ez a terápia.

A Delacato módszer

Az Amerikai Egyesült Állmokban, Philadelphiában élő és dolgozó neurológus, Carl Henry Delacato és csoportja párhuzamot vont az egyedfejlődés és a törzsfejlődés között. Szerintük az egyedfejlődés nemcsak fiziológiai síkon ismétli meg a törzsfejlődést, hanem ez a törvény a fejlődés minden területére érvényes.

Véleményük szerint a mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, a gyermek mozgásának és észlelésének fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-egy meghatározott területének irányítása alatt áll. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémához, magatartás zavarhoz vezethet, mert a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek. Delacato szerint az idegrendszer egy-egy területének fejlettségéről az elemi mozgások tájékoztatnak. ( mellúszás, kúszás, mászás, járások, ugrások, fejemelgetés háton és hason fekvésben )

Delacato és csoportja által kidolgozott kezelés lényege az, hogy lehetővé tették a gyermekek számára, hogy a mozgás szintjén újra éljék életüknek egy korábbi szakaszát. Ezzel az érésben elmaradt területek lehetőséget kaptak a deficitek ledolgozására, a hiányok pótlására. Amelyik gyermek nem tudott önállóan mozogni, a felnőttek dolgoztak vele. Ha szükséges volt több felnőtt egyszerre mozgatta a gyermek fejét, végtagjait.

Abból indultak ki, hogy nem lehet sikeres egy terápia, ha az tünethez kapcsolódik.. Ha valaki agysérülés következtében elveszíti a látását vagy a hallását, annak nem a szemeit vagy a füleit kell kezelni. Ha a sérülés az agyműködést érinti, a kezelésnek is az agy működéseivel kell foglalkoznia.

Kulcsár Mihályné fejlesztőpedagógus

Carl Henry Delacató módszere alapján állította össze a Mozgásterápiát. Az elemi mozgásokat beépítette  terápiájába és tovább fejlesztette. Új területeket is bevont a fejlesztésbe, kidolgozta a térérzékelés, az egyensúlyérzék, a  finommozgások fejlesztésének gyakorlatsorait. Foglalkozik a pszichés gátlások leépítésének lehetőségeivel.

Bicskén fogadja a gyermekeket. Részletes anamnézist vesz fel a gyermek előéletéről, a család helyzetéről. Ezután elvégzi a vizsgálatot, ami kb. 2-3 óra. A fejlesztőprogramot a vizsgálat eredményei alapján állítja össze. Ennek gerincét a mozgáskoordinációs gyakorlatok adják. Az összeállított gyakorlatsort minden nap végig kell otthon csinálni. Három-négy hetenként kell visszajárni kontrollra.

A terápia nincs korhoz kötve és egészséges valamint sérült gyermekeknél, felnőtteknél is egyaránt alkalmazható.

Kulcsár Mihályné : A tanulás öröm is lehet című könyvében olvashatunk részletesebben a módszerről, a vizsgálatról és a terápia felépítéséről. Ajánlják a könyvet minden olyan pedagógusnak és érintett szülőnek, aki nyitott az alternatív pedagógiai módszerek iránt, és tevékenyen részt kíván venni a rábízott gyermekek fejlesztésében.

• A családban öröklődő idegrendszeri betegség fordult elő
• Az anya betegsége a várandósság idején
• Koraszülés
• Komplikáció a szülés közben
• Újszülött korban elszenvedett betegség után
• Az újszülött gyengesége, táplálási nehézsége
• Fejlődési késedelem
• Izomtónus-zavarok
• A csecsemő figyelemzavara
• Ingerlékeny csecsemő

  Amennyiben a vizsgálat eredménye arra utal, hogy a csecsemőnél kóros irányt vett a fejlődés, további vizsgálatokra /ultrahang, laboratórium, szemészet, elektrofiziológia / kerül sor.
  A „Katona-módszer” egyben kezelési mód is, melyet az anya megtanulhat, otthon naponta végezhet, így cselekvő részese lehet gyermeke gyógyulásának.

A Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet Fejlõdésneurológiai Osztálya 1991-ben hozta létre Az „Agykárosodott csecsemõk gyógykezelése - neurohabilitáció" közhasznú alapítványt, mely 2001. óta kiemelten közhasznú alapítványként mûködik.

Az osztály objektív, és a csecsemõre nézve ártalmatlan módszerekkel állapítja meg az agyi, gerincvelõi, vagy perifériás idegrendszeri kórfolyamat diagnózisát, az ennek megfelelõ egyénre szabott terápiás programot. A vizsgálat és a kezelés magába foglalja a mozgás és a mozgásszabályozás, az érzékelés és az érzékszervszabályozás,a figyelem, az emlékezet, a tanulás, a magatartás, az értelmi és a beszédfejlõdés korai szakaszait.

A mozgás és az értelmi, illetve magatartásfejlõdés kórfolyamatainak kezelése otthon, családi környezetben folytatódik, elõzetesen megbeszélt és elõírt módon, rendszeres idõbeosztásban. A szülõk ehhez módszertani képzésben részesülnek, és a kezelési programot nyomtatásban is megkapják. Mialatt a szülõk a terápiát odahaza végzik, az agyi kórfolyamat még folytatódik, tehát a kezelésnek, ha kellõen korán indulhatott, megelõzési tartalma is van.A mozgásterápia a csecsemõ agyának automatikus mozgás-szabályozását aktiválja, tehát nincs köze a tornához, manuálterápiához, vagy bármely más rehabilitációs tevékenységhez.
A klinikai nyomonkövetés általában havonta az osztály járóbeteg rendelésén történik, ahol az ellenõrzõ vizsgálat alapján a szülõk új kezelési programot kapnak. A terápia sikere azon alapul, hogy indulása minél közelebb essék az agyi kórfolyamat kezdetéhez, és szoros együttmûködésben történjék a családdal.

A DSGM minden eddigi mozgásrehabilitációtól eltérő, új szemléletre épülő rendszer. Nem az eddig ismert eljárások kibővítése, továbbfejlesztése, hanem a mozgáskorrekció alapvetően új megközelítése.

Ezt az eredeti gyógyító módszert Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző dolgozta ki 1976-tól kezdődően, kettős képzettségének gyakorlati tapasztalatai alapján.

A DGSM az elmúlt 28 év alatt a mozgássérülések valamennyi területén kimagasló eredményeket volt képes felmutatni gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt.

A manuális technika a szülési oxigénhiányos állapotok  kórképén szerzett tapasztalatok alapján alakult ki.
A szülési agykárosodások izomtónuseloszlási zavar szempontjából 2 jellegzetes csoportja a csökkent (túl laza) és a fokozott (túl feszes) izomtónus. A túl laza  állapot a hypotonia, a túl feszes izomzat a spasticitás. Megfelelő kezelés nélkül a kezdetben csak jelzetten fennálló tünetek egyre kifejezettebbé válnak. Ezeket a gyermek nem növi ki, éppen ellenkezőleg; a növekedés az agysérülésből eredő állapotokat rontja.
 
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Dévény speciális manuális technikával a szülési sérült koraszülöttek és újszülöttek 75-80%-a gyógyítható, illetve állapotuk jelentősmértékben javítható. 

 

A Dévény-módszer egy komplex mozgásrehabilitációs eljárás, mely egyedülálló eredményességével új lehetőségeket nyit a gyógyításban.

Újszülötteknek, csecsemőknek - a terhesség alatt, szülés közben vagy a megszületés után kialakult idegrendszeri kórképek (agyvérzések, ciszták, agykamrai tágulatok stb.) miatt beteggé vált babáknak;

Gyermekeknek - ortopédiai problémák, tartáshibák, mozgásszervi fájdalmak, sport sérülések stb. esetén;

Felnőtteknek - gerincpanaszok, különböző mozgásszervi betegségek, ortopédiai és neurológiai kórképek, műtétek utáni rehabilitáció esetén ajánlott.

Az újszülötteknél kialakult idegrendszeri sérülés az életkor előrehaladtával gátolja az egészséges mozgásfejlődést, testszerte jelentkező kóros izületi és izomállapotokat okoz, mely torz mozgást eredményez és ez az életkor előrehaladtával mozgáskorlátozottságot, fogyatékosságot okoz.

Az eddigi fejlesztő módszerek a megmaradt funkciókat fejlesztették, a kiesett működéseket nem tudták beindítani. A sérült gyermek sérült maradt.

A Dévény-módszer jelentőségét az adja, hogy a korai életkorban megkezdett kezelésekkel gyógyítani tudja e kórképeket. Gyógyítani, mert visszaadja a normál mozgást és mozgásfejlődést. Egyedi eljárást alkalmaz, mellyel direkt hat az idegrendszerre illetve helyreállítja az izmok és inak kóros állapotát.

Gyermek és felnőttkorban jelentkező fájdalmat, mozgáskiesést, izomerőcsökkenést stb. okozó kórképeknél nem a beteg tornáztatásával indítja a terápiás munkát.

A Dévény-módszer egyedi előkészítő eljárást alkalmazva először megkeresi és helyreállítja az izomzatban és az inakban lévő kóros állapotokat. A helyes mozgás ezen akadályainak elhárítása után megkezdett célzott, aktív mozgás fájdalommentesebben és rövidebb idő alatt ad teljesebb gyógyulást.

H.R.G. : Hydroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika

A HRG módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás. Langyos vízben alkalmazható, 370 mozgásfeladata 2-3 év alatt tanítható meg a  gyermekeknek. Jellemzői: minden HRG-fejlesztést alapos neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg. Ennek segítségével a gyermek idegrendszeri érettsége %-ban megadható, ill. a hiányosságok és a meglévő készségek-részképességek profilja is ismertté válik.

A különböző mozgáselemek a vízben könnyebben elvégezhetők, mint a száraz földön. Ez kedvezően hat a gyermek motorikus és szenzoros képességeire. Normalizálja a hiányzó képességeket., valamint a felfogóképességet is növeli.

A vízben történő mozgás sokban különbözik a szárazföldi mozgásoktól:

• más a hőszabályozás
• más a fizikai környezet
• kellemes ( langyos víz )
• a láb- és a karmunka egyforma részvétele
• legjobb környezet a légzés- és a légzéstempó szempontjából
• a pulzus a maximális terheléskor sem emelkedik olyan mértékben, mint a szárazföldi terheléskor.

A HRG feladatköre: A megkésett, eltérő mozgás, beszéd és értelmi fejlődés, figyelemzavar, eltérő aktivitás, mozgássérültség, érzelmi kötődési és beilleszkedési problémák kezelésére, kezdeti tartási hibák korrigálása. A HRG komplex fejlesztés. A játékos vízi gyakorlatok a megszerzett ismeretekre épülnek.

A vízi mozgásfejlesztés a vízhez szoktatással kezdődik. A vízhez szoktatás tulajdonképpen egy alkalmazkodási folyamat. Célja az új közeg megszerettetése, az oktató és oktatási helyzet elfogadása, együttműködés kialakítása, a többi csoporttag megismerése, beilleszkedés a csoportba. 6 éves kor alatt nem cél az úszómozgások tanítása. A vízi feladatokkal, csak előkészítik az úszást. Kezdetben sok magyarázattal, bemutatással, sok segítséggel és nagy ismétlésszámmal végzik a vízi gyakorlatokat. Később törekedni kell az önálló feladatvégzésre. Ilyenkor, már lehet a tempót is gyorsítani, valamint az egyszerű mozgáselemeket kombinálni. A fokozódó terhelés alapkövetelmény.

A HRG fejlesztési területei:

• figyelem, feladattartás
• szem-kéz koordináció, finommozgások fejlesztése
• nagy - és finommozgások koordinációja
• kóros reflexek és kóros testtartások leépítése
• alkalmazkodás (új közeghez, társakhoz)
• egyensúlyfejlesztés
• beszédfejlesztés (mozgás összekapcsolása a beszéddel) pl.: víz tetején a tenyér körkörös mozgatása " Borsót főztem... " című ének kíséretében
• fej és törzskontroll kialakítása
• izomtónus normalizálása.

Az életkori sajátosságokat a fejlesztés során figyelembe kell venni, mivel a gyermek fő tevékenységi formája , 6 éves kor alatt a játék, ezért a feladatokat játékosan oldják meg és változatosan sok eszközt is használnak. 1-1 mozdulatot énekkel, mondókával, játékos cselekvésekkel, (pl.: kaszáló mozdulat, vonatozás) illetve eszközzel kísérnek (pl.: labda, karika, lebegő műanyag tárgyak). Az eszköz konkrét segítséget is jelenthet a feladatok végzése közben. Az eszközök a könnyebb feladatokról a nehezebb feladatokra történő rávezetés előkészítését is segítik.

Pető András or­vos-pe­da­gó­gus 1945-ben, a II. vi­lág­há­bo­rú u­tán fej­lesz­tet­te ki kon­duk­tív ne­ve­lé­si rend­sze­rét. Mód­sze­re új u­tat nyi­tott a köz­pon­ti i­deg­rend­sze­ri moz­gás­sé­rül­tek re­ha­bi­li­tá­ci­ó­já­ban. Ezt a mód­szert a vi­lá­gon e­lő­ször a ró­la el­ne­ve­zett in­té­zet e­lőd­jé­ben ok­tat­ták és al­kal­maz­ták

Az elmúlt bő öt évtized alatt a Pető Intézet a konduktív nevelés egész világra kiterjedő szellemi, kutató, képző, metodikai és minőségbiztosítási központjává vált, melynek áldásos hatásában a világon mintegy 15 millió, itthon közel hatezer ember részesülhet. A személyen keresztül történő megközelítéssel rangosabb életminőséget igyekeznek biztosítani azoknál az érintetteknél, akiknél e módszer sikerrel alkalmazható.

Évente közel 1200 fő veszi igénybe a budapesti Pető Intézet szolgáltatásait. A konduktív nevelésben a világon egyedülálló módon ingyenesen részesülhetnek a magyar bentlakó és napi bejáró gyermekek, valamint bizonyos sérülések esetén felnőttek is igénybe vehetik.

 

A Pető Intézet képzi azokat a konduktorokat, akik a Pető-módszert biztosítják a gyakorlóintézményben, a magyarországi hálózatban, valamint szerte a világban.

 

A Pető-módszer lényege, hogy a központi idegrendszer betegsége miatt mozgássérültté váltak kezelésében nyújt segítséget, és kapaszkodót ad az érintetteknek és családtagjainak. A konduktív nevelés alapja pedig az, hogy az idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik bizonyos tartalékokkal, az új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével. Ez a "rezerv" a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével hatékonyan mobilizálható. A konduktív módszer latin eredetű kifejezés, jelentése: rávezetés. Itt a mozgásfolyamatok elvégzésére tanítják, úgymond, rávezetik a betegeket, épp csak annyi segítséget nyújtva, amennyi szükséges az adott mozgás vagy mozdulatsor elvégzéséhez.

 

A módszer akkor a legjobb hatásfokú, ha minél hamarabb kezdik el a beteg kezelését, ezért a korai felismerés rendkívül fontos. A fejlesztést, a szülőket is bevonva, érdemes korán elkezdeni, és meg kell győzni őket arról, hogy otthon is rendszeresen gyakoroljanak. A konduktív nevelés egy komplex együttműködést igénylő hosszú, időigényes, de eredményes folyamat. A gyermekek felvétele az intézet szakértői javaslatára történik. Betegek érkeznek ide nem csak az ország minden szögletéből (működik egy országos konduktív hálózat is), hanem külföldről is. Magyarországon mintegy hatezer olyan tizennégy év alatti gyerek él, aki a központi idegrendszer betegsége miatt mozgássérült, de állapota a Pető-módszerrel javítható. Az intézet évente 1000-1200 családdal veszi fel a kapcsolatot beteg gyermekek kezelése miatt. Sokan köszönhetik a Pető-módszernek azt, hogy teljes értékű életet élhetnek.

 

A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célkitűzése - függetlenül az életkortól - az, hogy tanulni tanítson, azaz a tanulási képességeket fejlessze. A Pető Intézet Budapest két kerületében, a XI. és a XII. kerületben működik.

 

A Pető-módszer Hungarikum lett, vagyis abba a prominens körbe tartozik, amely öregbíti Magyarország hírnevét. Hungarikum csak az lehet, aminek hagyománya van, magas minőséget képvisel, és nagyon fontos, hogy hírneve nyomán alkalmas legyen arra, hogy a külföld Magyarországgal társítsa

A Gézengúz Alapítvány 1990-ben jött létre, alapítója Dr. Schultheisz Judit. Budapesten a III.ker ben, Budakalászon és Győrött fogadja a rászoruló gyermekeket. Céljuk, hogy segítséget nyújtsanak a születési károsult gyermekeknek és családjuknak. Az Alapítvány komplex gyógypedagógiai fejlesztést biztosít. Egyéni, csoportos és integrált foglalkozások, hydroterápia tartozik a szolgáltatásaik közé. Orvos, pszichologus, gyógytornász, gyógypedagógus, gyógytestnevelő, úszó-szakedző, védőnő, óvónő,  pedagógus, mentálhigiénés szakember és szociális munkás tartozik szakmai csapatához.

• Megkésett, illetve megváltozott fejlődésmenetű,
  
• Kognitív funkciók fejlődésének terén veszélyeztetett, illetve az értelmileg sérült,
• Mozgássérült
• Halmozottan sérült
• Rizikócsoportba tartozó, koraszülött
• Genetikai eredetű vagy egyéb fejlődési rendellenességgel született,
• Ideg és izomrendszert érintő megbetegedésben szenvedő
• Ortopédiai, tartási rendellenességgel született csecsemőknek és kisgyermekeknek biztosít megfelelő terápiát.

• aluszékony, nehezen ébreszthető még etetésekhez is
• nagyon nehezen nyugtatható meg, sokat sír, alig alszik
• nehezen szopik a renyhe szopóreflex miatt
• a baba izmai túl "lazák", fejét a 3. hónapban sem tudja emelni
• hason a fejét úgy emeli, hogy a lábát is mereven emeli hozzá ("kifli" formában)
• nem figyel arcra az első hónap után, nem követi 2 hónaposan a szeme előtt mozgatott tárgyakat
• nem figyel fel a zajokra környezetében

• kezeit nem nézegeti 4-5 hónapos kora után sem
• nem nyúl játék után 5 hónapos kora után sem
• csak pillanatokra néz rá arcra, tárgyakra
• mosoly, kacagás, hangadás kezdetei nem észlelhetők az időszak végére sem
• mozgásfejlődése jelentősen elmarad (hason nem támaszkodik fel, ölben fejét nem tartja)

• nem gőgicsél, nem gagyog vagy csak jelentős késéssel
• egyszerű kis utasításokat, produkciókat ( "pá-pá"-t inteni ) az időszak végére sem teljesít, nem figyel a beszédre, a nevére, a tiltást nem érti ... stb.
• játéka kizárólag a tárgyak eldobálása illetve sztereotip ütögetése
• mozgásfejlődése elmarad ( nem fordul, gurul, kúszik, mászik, ül fel, áll fel a szokott időben)
• darabos ételt rendkívül nehezen fogad el illetve nem is hajlandó a szájához vinni

• beszéde elakad az 1 éves szinten és 3 éves korig sem nő jelentősen a szókincse (5-10 szókezdeményt használ vagy mutogatva érteti meg magát)
• nem épít játékokból, nem utánoz
• szobatisztasága nappalra a 3 éves korra sem alakul ki
• mozgásai ügyetlenek, darabosak, nem képes kisebb tárgyakkal játszani
• figyelme csak pár percre köthető le, kapkod egyik tevékenységtől a másikig
• fáradhatatlanul sokat mozog, veszélyérzete nincs

Létezik egy intézmény, melynek

Története:

Amikor létrehozták a Korai Fejlesztő Központot Támogató Alapítványt Dr. Gallai Mária gyermekorvos és Czeizel Barbara és Dubecz Dorottya gyógypedagógusok külföldi tanulmányaik és tapasztalataik alapján, akkor fogant meg az intézmény megalakításának gondolata 1991-ben.
 
Az célja az volt az Alapítványnak, hogy eltérő fejlődésű vagy sérült gyermeket nevelő szülők jóval a gyermek iskolába kerülése előtt kapjanak szakszerű segítséget gyermekük fejlődési esélyeinek javítására.

1992. óta fogad családokat vizsgálatra és terápiára a Budapesti Korai Fejlesztő Központ, mely intézményt az Alapítvány tart fenn. Czeizel Barbara az intézmény vezetője.

Majd 4-szeresére növekedett mind a terápiák, mind a vizsgálatok száma az elmúlt 15 évben az intézményben. Egyre nyilvánvalóbbá vált az igény, hogy módszertani intézményként is vegyen részt a sérült gyermekekkel foglalkozó szakemberek képzésében, holott a Központ elsősorban a Budapesten illetve vonzáskörzetében élő családok ellátására alakult.

2003-ban PHARE pályázatból indult két, nappali ellátást is biztosító csoportjuk, a súlyosan halmozottan sérült gyermekek, és az autizmussal élő gyermekek csoportja. Az intézmény egyre növekvő ambuláns tapasztalataira, valamint e csoportok működésére alapozva indították akkreditált képzéseiket (számuk ma már 6), ahol az ország minden tájáról fogadnak hallgatókat.

Hospitáló, gyakorlatot végző diákokat, köztük gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus és szociális munkás hallgatókat fogad rendszeresen a Központ több felsőoktatási intézménnyel kötött szerződés alapján.

Profilja:

A koragyermekkori intervenció, fejlesztés:

Fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett, vagy eltérő fejlődésű, 0-4 (6) éves korú gyermekek számára nyújt:

-tervszerűen felépített  terápiás és fejlesztő  programot egyénre szabottan
-tanácsadást, egyéb szociális segítséget
-komplex  diagnosztikai vizsgálatot

Gyermekünk megszületése után, mi szülők figyelünk arra, hogy egészségesen fejlődjön, hogy be tudja járni segítségünkkel azt az utat, amelynek eredményeképpen biztonságban érzi magát majd a világban. Már a kezdetektől fogva hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy boldog, önálló, magabiztos ember váljon belőle.                                                          

Figyeljük a mozgás- és értelmi fejlődését, alkalmazkodó képességét, viselkedését, magatartását, tanulási képességét, reakcióit stb.

Napjainkban nagyon sok módszer és eszköz áll a szülők rendelkezésére, hogy készek legyenek segíteni gyermeküknek, hogy együtt tudják bejárni a gyermek önállóságához vezető utat.

Nagyon fontos, hogy időben felismerjük, gyermekünk segítségre szorul. Megtaláljuk az adódó probléma forrását. Ez lehet fizikai és lelki eredetű. Fontos, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb fejlesztő eljárást és a lehető legrövidebb időn belül elkezdjük gyermekünk fejlesztését.